A svájci órásmester álma– Smart Fortwo 2007
2008. október 09. csütörtök, 10:40

Iszonytató költségek, és sok nehéz megpróbáltatás után (hiszen a megkeseredett ötletadó, Nikolas Hayek, a Swatch tulajdonosa már rég kiszállt a buliból) vajon szerencsésre fordul végre a háromágú csillagzat alatt gyártott kisautó sorsa?

 

Smart

Sajnos maga az igyekezet tette tönkre az álmot, azaz a máshol már megszokott kicsit fogyatékos városi minikből (de épp ezért olcsó, valamint lassabb, és ezért nem olyan veszélyes, a szülők sokkos állapotba kerülése nélkül fiatalok is nyugodtan vezethetik) teljes értékű autót faragni. A személyautós menetteljesítmények átlagosnál nagyobb biztonságot igényelnek egy pici kaszniban, ha nem akarja egy balesetnél a Smart hűtőmágnesként végezni. Ezért ki kellett fejleszteni az igen merev Tridion utascellát. Már épp nagy csinnadrattával indult volna a gyártás, mikor kiderült, hogy egy farmotoros fénykép-automata nagyobb sebességnél nem úgy viselkedik, mint egy autó. A rettegett jávorszarvas teszten felborult, erősebb fékezésnél pedig bukfencezhet a karosszéria. Bemutató lefújva, újabb milliárdok a barkácsolásba pumpálása. Az autó szélesített futóművet kapott, ráadásul igen kemény hangolásút a jobb tapadásért. A szériaként bevezetett jó minőségű menetstabilizáló rendszer pedig nem segítette a „praktikus mini ócsó áron” feeling-et. Végül 1998-ban ilyen nehéz szülés, és kétkedő, kritikus hangok közepette indult útjára a kis jövevény. Mivel sem a magas fejlesztési költségek, sem a beépített drága technológiák nem engedték a kedvező árképzést, az egyik legfontosabb elvárt tulajdonság alapból kiesett. Voltak érdekes próbálkozások a választék bővítésére, és a technológiák ez úton olcsóbbá tételére. Ilyen a Cabrio, valamint ennek denevéremberes változata, a Crossblade alacsony szélvédővel, és ajtók helyett csak alumíniummerevítőkkel ellátva. Valamint a formavilág kiteljesedése, a már ember, sőt család léptékű és jóképű négyajtós, négyüléses Forfour, de legérdekesebb a legjobb angol hagyományokat felelevenítő dögös Roadster és Roadster Coupe. Nem véletlen hogy az alapmodellen kívül a Roadster élte túl a válságot, hiszen a gépsorait a legendás angol sportkocsi gyártó, az AC vásárolta meg, (lásd AC Cobra) és készíti tovább retrós kasznival és erősebb motorokkal. A Forfour látványelemekkel gazdagított karosszériáját és a C Merci hajtásláncát (motor hosszában, és hátsókerék-hajtás) öröklő szabadidős-terepes Formore pedig már csak a tesztelésekig jutott, lemaradt a sorozatgyártásról.

Kis hazánkból is vadásztam autótörténelmi újításokat a Smart-tal kapcsolatban. A régi szép időkben még a nagy Mercikből, és a világmegváltó Citroen DS űrhajókból készültek mindenféle érdekes változatok, különböző felépítményekkel. Ma már a túlburjánzó fantázia szülötteként létezik rendőrségi elfogó, és kukás Smart (szó szerint, lásd kép, még seprűje is van) Kíváncsian várom a tűzoltósági létrás, és esetleg a mentős Smart (persze kizárólag járóbetegek részére) változatokat.

Formalitás

Messziről csak a tudálékos autóbolondok veszik észre a változást, hiszen az eltérő színű utascella, és az arányok maradtak, talán csak a Smart orra nyúlik ki egy kicsit jobban. Még a 19 centiméteres hossznövekedést sem látható az újdonságon, annyira nyúlt széltében is a picike. Ha tuti autó-májerek vagyunk, azért észrevesszük, hogy az új bumeráng alakú fényszórók váltották elöl a sékelt gömböcöket, kicsit markánsabb az orr, oldalt pedig ráolvasás helyett a kilincsáthelyezős trükköt alkalmazták. Eddig ugyanis játékosan függőlegesen volt az ajtó és az ablak találkozásánál egy dizájnos háromszög alakú panelben, de most, visszafordították a hagyományos vízszintesre. Evvel is azt sugallva: nézzétek csak emberek, ott van a kilincs, ahol a rendes autókon, ta-taaam! Most már ez is egy autó! Hátul a legfeltűnőbb változás, hogy a körlámpák száma oldalanként 3-3 helyett 2-2-re csökkent, viszont jóval szélesebb, masszívabb és magasabb a lökhárító, ami elöl is megfigyelhető. A hossznövekedés, ami nagyobb biztonsághoz, kényelmesebb ülésekhez, és Uram bocsá’, valódi csomagtartóhoz vezetett, pont akkora, hogy már nem illik az új Smarttal keresztbe parkolni, ez a hálás tulajdonsága kényelmünk és biztonságunk áldozata lett.

Már nem dodzsem!

Belül rögtön feltűnik a változás, vége a vidámparkos válldörzsiknek, kényelmesebbek az ülések, autósabb a műszerfal, és megjelent a csomagtartó! 220 literesre sikerült, a tetőig pedig összesen 340 tejesdoboz passzírozható be. A könnyű pakolást a külön felfelé nyíló hátsó üveg és lefelé nyíló, és úgy nagy teherbírású padot képző ajtó is segíti. A műszerfal és a teljes belső kialakítása is nagyot változott: igényes, jó anyagokból, remek az összeszerelés is. A formák egyértelműen az Alfa holdbázisról származnak, afféle Sci-Fi retró felsőfokon, vagy bejön valakinek, vagy sem. Óriási sebességmérő, forgatható extra óragömböcskék, flakonkupaknyi kapcsolók, minden olyan dundi, és vidám, élénk színek használata, formatervezett fantasztikum a hetvenes évek stílusában. Most úgy is ez a divat. McLain kapitánynak az Orion űrhajóból, valamint Dr Spock-nak feltehetőleg ez a jármű pihen a garázsában. A bumfordi zenegép is már egész hallgatható, és a klíma, már ha benne van, fenomenális.

Konvergencia az automobilhoz

A Smart nem viselne el még egy technikai fiaskót, ezért segítséget is kért a fejlesztéshez. Az alapokat közösen tervezték az időközben kitagadott konszern-társsal, a Mitsubishi-vel. A mini féltestvére a Mitsubishi i modell, ami a Smarttal ellentétben négy ajtós törpe! Sajnos számos zabigyerek is bekerült a famíliába. Hiszen számtalan kínai gyártó ontja magából rendületlenül a rettenetes minőségű, fröccsöntött Fortwo másolatokat. Meghajtásukról robogómotor de van hogy elektromos rendszer gondoskodik. A pereskedés annyira nem zavarja a helyi közeget, hogy maguk is rendelnek a hamisítványokból. Visszakanyarodva hősünkre, a feszes futóműből és a rövid tengelytávolságból adódó vidám pattogás és ugrándozás sokat csitult, de sajnos a nálunk nem túl ritka rossz utakon még élvezhetjük ritmusát. A szervo nélküli kormány három és felet fordul, ezért kissé érzéketlen. Az előző széria kapott a világon az elsők között robotizált váltót, és ez nem vált a hasznára. A feleslegesen hatfokozatú, kicsit mélabús szekvenciális szerkezet erős fejlesztésre szorult, és ez nem is maradt el. Az új változat már csak ötgangos, és manuális le-felkapcsolgatásnál késlekedés nélkül követi óhajunkat. Sajnos teljesen automata üzemmódban még mindig bátortalanul, félősen, egy kis hatásszünettel végzi a dolgát. A gazdagabb Passion kivitelt ezért az extráért nem érdemes megvenni, viszont a jó klíma, a könnyűfém kerekek, a nagy üvegtető, elektromos ablakmozgatás, központi zár és a mókás fordulatszámmérő már elgondolkoztató ajánlattá teszi. A háromhengeres erőforrások közül a benzines egy literes, a dízel pedig 800 köbcentis. Az előbbi két változatban készül, az alap 71 lovas, a turbós 84 lóerős, gyorsulása 10,9 sec. A gázolajos 45 lóerős 110Nm-el, komótos 18 másodperces 100-ra gyorsulással. A benzines hátránya a Smart méretéhez képest nagy fogyasztása, városban majdnem 9, országúton közel 7 liter. A dízel 5 liter alatt megjárja, viszont zajos és kultúrálatlan.

Árveszély !

A Smart alapára az egyszerű benzinessel 2,8 millió. Dízellel és alapfelszereltséggel 3,3 millió. A dízel, vagy a turbós benzines a gazdagabb Passion felszereltséggel 3,7 millió felett van.

Számadás

Az utolsó bekezdés után teljesen leegyszerűsödik a kocsi elemzése, ezen az áron nem tudja betölteni a célját és feladatát, mindössze a gazdagok játékszere marad a praktikus és biztonságos mini, hiába a sok fejlesztés, és a sokkal autószerűbb tulajdonságok.