Bizonyára mindannyian gondolkodtunk már azon, hogy valójában mennyibe kerül nekünk egy autó fizikai, jogi és persze gazdasági értelemben. Ilyenkor általában számításba vesszük mindazon tényezőket, amik az autó – mint vagyontárgy – kvázi elértéktelenedéséhez vezetnek (mint például a jármű célszerű használata során végbemenő kopás, a jármű kora, futásteljesítménye, vagy a mindenkori tulajdonos használói szokásai).

Bizonyára mindannyian gondolkodtunk már azon, hogy valójában mennyibe kerül nekünk egy autó fizikai, jogi és persze gazdasági értelemben. Ilyenkor általában számításba vesszük mindazon tényezőket, amik az autó – mint vagyontárgy – kvázi elértéktelenedéséhez vezetnek (mint például a jármű célszerű használata során végbemenő kopás, a jármű kora, futásteljesítménye, vagy a mindenkori tulajdonos használói szokásai).

A gépjármű-tulajdonosok többségét elsősorban az érdekli, hogy a jármű tényleges fenntartása, annak mindenkori értéke miként alakul, vagy hogy a fenntartással járó költségek mennyire terhelik meg a családi költségvetést. Ezek tényleg nagyon fontos kérdések, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy maga a gépjárművásárlás hány forintot vesz ki – olykor alattomosan – a zsebünkből.

Néhány tisztázandó alapkérdés az autófinanszírozással kapcsolatban:

Mit, miért, hogyan és mennyi ideig „kifizetődő” finanszírozni?

Létezik-e fenntartható rentabilitás bármely gépjárműfinanszírozási konstrukcióban?

Miért éri meg legjobban a készpénzzel történő egyösszegű vásárlás?

Mik a feltételei és esetleges buktatói egy gépjármű finanszírozásának?

Mikor és miért beszélünk finanszírozásról?

Gépjárművásárlás esetén számtalan olyan matematikai változóval szembesülünk, melyeknek gazdasági vagy éppen gazdaságossági szerep tulajdonítható. Kalkulálnunk kell többek között az autó által képviselt vagyoni entitás ár-érték arányával, az általunk befektetett – vagy inkább csak beruházott – pénztőke nominálisan leképezhető értékével, a jármű mindenkori állagával és életkorával, valamint az autó – mint  ingóság – érték- és időtállóságával. Mindezen minőségi és mennyiségi szempontok komoly megfontolást igénylő gazdasági tényezőkként merülnek fel. Zsebbevágó jelentőséggel bír tehát, hogy az autót milyen forrásból, milyen időtartamon keresztül, milyen kondíciókkal vásároljuk meg.

Finanszírozás

A gépjármű-finanszírozás az autó megvásárlását vagy saját használatba vételét megvalósító gazdasági művelet, mely történhet egyösszegű, saját kiadás formájában vagy idegen pénzforrás bevonásával.. Saját pénzügyi tőke hiányában az áruért járó anyagi ellenszolgáltatást ellátó forrást külsőleg, különböző pénzintézetek segítségével biztosíthatjuk. Magyarán szólva bárminemű pénzellátás céltudatos, célszerű és célirányos.

Céltudatos, mert a finanszírozásban résztvevő feleknek – akik a tranzakció céljával és értékével egyaránt tisztában vannak – szándékukban áll a pénzbeni ellenszolgáltatást kölcsönösen teljesíteni. Célszerű, mert kifejezi a birtok., tulajdon- és használati jogban fennálló viszonyokat. Célirányos, mert a finanszírozás véges és egy korlátozott tőkeérték kifizetésére irányul.

A finanszírozás történhet saját forrásból (önerőből, például készpénzfizetéssel vagy egyösszegű átutalásal), illetve idegen források igénybe vételével. Saját forrásnak alapvetően a visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt külső vagy belső források minősülnek. Idegennek, azaz eltérő fokú visszafizetési kötelezettséggel terhelt forrásoknak tekinthetők pédául a különböző kölcsönök és hitelek, továbbá az ilyen jogviszonyt megvalósító lízing- és kölcsönbérleti konstrukciók.

Az idegen finanszírozási lehetőségek időtartam szerinti csoportosítása:

• rövid távú – kereskedelmi hitel
• középtávú – bankkölcsön, lízing
• hosszú távú – bankkölcsön, tartósbérlet, operatív lízing

A finanszírozási társ minden esetben olyan pénzügyi közvetítő, amelynek forrása saját tőkéje.

Vigyázat!

Történjen az autóvásárlás akár egyösszegű átutalással vagy készpénzzel, akár külső finanszírozó bevonásával – lízing, hitel vagy kölcsönbérlet igénybe vételével – a vásárlónak egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során hitelt érdemlő dokumentumokkal kell bizonyítania a fedezetül szolgáló jövedelem származását.

Ilyen vagyonosodási vizsgálatot az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) különböző okokból kezdeményez:

a) közérdekű lakossági bejelentés alapján, mely lehet anonim vagy névvel ellátott feljelentés;

b) hivatalból – különböző programok, szoftverek segítségével kiszűrik a kimagaslóan nagy értékű vagyonosodást (az APEH mára egyik legkedveltebb kutatási területévé a  közösségi portálok például az iwiw váltak);

c) gazdasági bűncselekmények ügyeiben halmazati büntetésként, ha fennáll a „méltánytalan gazdagodás” vagy az adócsalás (és okirathamisítás) gyanúja – ez utóbbira okot adhat a tévesen vagy hamisan kitöltött adóbevallás is.

Ezen esetekben jövedelemigazolásra szólít fel minket az adóhatóság. Bevételeink jogtiszta forrását igazolni csak abban az esetben tudjuk, ha folytatólagos, állandó keresettel rendelkezünk (a minimálbér könnyen gyanút ébreszthet az adóhatóságban) és a havi törlesztőrészlet mértéke nem haladja meg a havi állandó jövedelemünkből a havi fix költségek levonása után megmaradó összeg mértékét.

Illetékfizetési kiskapu

Illetéket vagyonszerzéskor, örökléskor és ajándékozáskor is kell fizetni, de egyszerű vásárlásnál az átírási díj fedezi magát a vagyonosodási illetéket. A legköltségesebb az egyösszegű ajándékozás, hiszen 250 000 forintos összeghatár feletti ajándékozás esetén 11%-os ajándékozási illeték megfizetésére kötelez minket az APEH. Ez alól úgy mentesülhetünk, ha nem készpénzzel egyenlítjük ki a kereskedőnek az ajándéknak szánt autó vételárát, hanem saját banki folyószámlánkról utaljuk át a szóban forgó összeget. Ez így ugyanis nem minősül ajándékozásnak.

A finanszírozás formái

A finanszírozást többféle módja létezik: egyszerű készpénzfizetés, banki hitel, kölcsönszerződés, lízing, tartósbérleti konstrukció és operatív lízing.

Gépjárműhitel

A gépjárműhitel a tartós fogyasztási javak megszerzésére folyósított áruhitelek csoportjába tartozik, amely tekinthető egy, a jármű ellenértékének későbbi kiegyenlítésére irányuló kereskedelmi hitelnek.  Ezen a hitelféleség lényege, hogy a finanszírozási társ – azaz egy pénzintézet – az általunk megvásásrolni kívánt járművet helyettünk kiváltja, majd egy bizonyos mértékű önerő (kezdőrészlet) és rendszeres kamatfizetés fejében az áru birtok- és használati jogát ideiglenesen átengedi a jármű használójának. A jármű tulajdonosává a gyakorlatban a végfelhasználó válik, ám utóbbi tulajdonosi jogai de jure, azaz jogi értelemben csak a hitelkonstrukció majdani lejárta után érvényesülnek maradéktalanul. A gépjármű jogi értelemben a törlesztési időszak alatt a pénzintézet tulajdona. Fizetésképtelenség (inszolvencia), hitelezési csalás vagy hitelsértés esetén az illetékes bank a befizetett hitel részösszegeinek visszatartásával a finanszírozásból visszaveheti a gépjárművet. Az ún. „finanszírozásból visszavett” járművek birtok- és tulajdonjogának remélt megszerzéséről az ún. „bebukott hitel” következtében a felhasználó fél köteles lemondani. Ilyen esetekben a bankok – gyors haszonszerszés reményében – jóval kedvezőbb áron továbbértékesítik a visszavett autókat.

Tudta-e Ön?

A hitel és a kölcsön nem ugyanaz. A hitelnek pénzteremtő, a kölcsönnek pénzújraelosztó szerepe van közgazdaságban.

Kinek ajánlott a gépjárműhitel igénybevétele?

Az autót hosszútávon, mint tulajdont használni kívánó magánszemélyeknek.

Lízing (vagy kölcsönbérlet)

Mi is a lízing?

A lízing (vagy angolul ”leasing”) egy bizonyos kölcsönbérleti szerződés, melynek értelmében egy járművet, mint tartós fogyasztási cikket, meghatározott időtartamra használatba adnak egy rendszeresen fizetendő díj ellenében. Klasszikus értelemben olyan gazdasági üzletfajta, mely során a lízingbeadó átvállalja a lízingbe vevő szándékának megfelelő jószág, jelen esetben a leendő felhasználó (és későbbi tulajdonos) által tetszés szerint kiválasztott jármű megvásárlásának pénzügyi vonzatait. De figyelem: csak a vásárlásét! A lízingbeadó fél a használati joggal egyetemben átadja lízingbe vevőnek a jármű használatával járó kockázatokat, felelősségeket –ugyanakkor a használatból adódó haszonszerzés is a lízingbe vevőt illeti meg.

Tulajdoni viszony alakulása

A lízingbeadó azért vásárolja meg a kiválasztott járművet, hogy annak használatát rendszeres díjfizetés ellenében adott időre átengedje a lízingbe vevőnek. Utóbbinak egyúttal lehetősége nyílik arra, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejárta után a jármű a tulajdonába menjen át.

Kinek ajánlott a lízing (kölcsönbérlet) igénybevétele?

Azon rugalmasabb kondíciókat kedvelő magán és vállalati személyeknek, akik gyakrabban cserélik autójukat, és nem feltétlenül kívánják megvásárolni a járművet.

Tartós bérlet (vagy operatív lízing)

Operatív lízingkonstrukciókat, közismertebb nevükön tartósbérleti portfoliókat általában hitelképes kis-, közép- és nagyvállalkozások flottafinanszírozási és gépjárműpark-gondozási szükségletei alapján dolgoznak ki. Ezek voltaképpen speciális tartósbérletek. Ilyen konstrukciókban a pénzintézet nem csupán a járművek finanszírozását, hanem a flotta körül felmerülő üzemeltetési tevékenység részleges megszervezését és ellátását is átvállalja. A tartós bérlet előnyei főleg saját költségvetéssel rendelkező vállalatok esetében mutatkoznak meg, hiszen az operatív finanszírozási díjakat magában foglaló tartósbérleti díj számlaköltségként elszámolható. A tartós bérlettel tehát pénzügyileg jobban jár az illető vállalkozás, mintha járműparkját megvásárolná, hiszen így nem kell számolnia az amortizációval.

Miért hatékony a tartós bérlet?

A tartós bérlet csökkenti a havi díjfizetések összegét és a gépjárművek tulajdonlásával járó adminisztrációs munkát. Gazdasági szempontból a tartós bérlet egy ún. „maradványértékes szemlélet”, melynek költséghatékonysága abban áll, hogy a gépjármű – annak bérléséből visszamaradó – maradványértéken történő megvásárlása nem jelent jelentős tőkekivonást a cégből. A vállalat ily módon növelheti likviditását, és a felszabaduló pénzügyi eszközöket egyéb fontos fejlesztésekre fordíthatja.

Érdemes megfontolni továbbá, hogy az ilyen tartós bérletek a költségmérleg szempontjából sokkal kiszámíthatóbb és szerényebb kiadási oldalt tesznek lehetővé.

A tartós bérleti szerződések havi bérleti díjjal kalkulálnak. A pénzintézet által kibocsátott számla költségként teljes egészében elszámolható, nem úgy, mint a cégautó amortizációja. Az eladáskor jelentkező amortizáció sem a bérlőt terheli majd, hiszen a járművek a tartós bérlet egész időtartama alatt a bérbeadó tulajdonát képezik, és könyvelésében is utóbbi tartja őket nyilván.

További előnyök:

– A vagyonszerzési illeték csak a bérleti időtartam lejártával, a maradványértéken történő vásárláskor jelentkezik.

– Nincs önrész, mindössze általában 6 havi kauciót kell fizetni, amely a futamidő leteltével levonnak a maradványértékből.

Kinek ajánlott a tartós bérlet (vagy operatív lízing)?

Nagyvállalatoknak, olyan cégeknek, akik jelentős tőkekiemelés nélkül szeretnének gépjárműflottát fenntartani.

Egyösszegű vásárlás

Ha rendelkezünk akkora mobilizálható tőkével, hogy a kiszemelt járművet egyösszegben kifizessük, sok gondot, bosszúságot és főként pénzt spórolhatunk meg magunknak.Kétségkívül ez a legköltséghatékonyabb, leggyorsabb és legelőnyösebb finanszírozási forma, hiszen az átírási díjon kívül már csak az üzemben tartás, a biztosítások és adók költségeivel kell számolnunk.

Ha tehát van rá módunk, okvetlenül fizessük ki önerőből a gépjárművet.

Mindez persze csak magánszemélyekre vonatkozik, hiszen nagyobb vállalalatok, gazdasági társaságok esetében aaz egyösszegű vásárlás nem a leggazdaságosabb megoldás. A számukra – mint láthattuk – a leginkább megfelelő konstrukció az operatív lízing.

Forinthitel vagy devizahitel?

A forint alapú hitel fix kamatozású. Ez azt jelenti, hogy a törlesztő részletek egyáltalán nem változnak a futamidő alatt. A havi részlet kölcsönszerződésben meghatározott kamatát az ún. BUBOR (a budapesti tőzsde hitelminősítése szerinti nemzetközi besorolás kódja) befolyásolja.

A tisztánlátás érdekében: a deviza alapú hitelt forintban veszi fel az ügyfél. Mi több, a törlesztő részleteket is forintban fizeti, ám ezek pontos összegét már egy, a szerződéskötéskor kiválasztott deviza – túlnyomórészt svájci frank (CHF) vagy euró (EUR) – árfolyamához kötik. A futamidő elején az éppen aktuális bázisárfolyamhoz viszonyítva számolják ki a havi törlesztő részleteket. Ez jelenik meg a kölcsönszerződésben is, azonban az így kapott összegek csak tájékoztató jellegűek. Előre ugyanis lehetetlenség pontosan meghatározni a későbbi árfolyamváltozásokat. A havi törlesztő részlet pontos megállapításakor, illetve amikor az ügyfél idő előtt szeretné lezárni deviza alapú kölcsönszerződését, mindig az aktuális árfolyam az irányadó arra nézve, hogy mennyit kell pontosan fizetni.

Mely tényezők befolyásolják alapvetően a deviza alapú hitel havi törlesztő részletének nagyságát?

Törlesztő részletünk alakulását főként két tényező határozza meg:

– a forint és a választott deviza árfolyama;

– a kamatláb változása.

Devizaingadozás – előny a forint alapú hitelnél

A deviza alapú kölcsönszerződést lényegesen befolyásolja a forint és a deviza árfolyamának ingadozása. Az árfolyam-szintű változás egy előre be nem kalkulálható tényező, ezért a deviza alapú hitel – főként az előre kevésbé kiszámítható nagyságú törlesztő részletek miatt – kockázatosabb, mint a forint alapú hitel.

Fontos! A kölcsönszerződés megkötése előtt tehát fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy rendelkezünk-e megfelelő pénzügyi tartalékokkal arra az esetre, ha jelentősen megnövekednének a törlesztő részletek.

Kamatláb-igazodás – előny a deviza alapú hitelnél

A kamatláb-változás általában kisebb mértékű az árfolyamváltozásnál. A deviza alapú konstrukció legfőbb előnye az, hogy – igazodva a választott deviza bankközi kamatlábaihoz – az induló kamatláb értéke lényegesen alacsonyabb, mint a forinthitel esetén. (Bubor: 9,65%; Euribor: 0,91%; CHF Libor: 0,39%)

Finanszírozási kalauz

1. Mielőtt egyből döntenénk, vizsgáljuk meg a finanszírozási formák személyre szabott előnyeit és hasonlítsuk össze pro & kontra alapon a hitel, a lízing és az egyösszegű készpénzfizetés nyújtotta lehetőségeket.

1. Számos hitelfolyósító pénzintézet feltöltötte már Online Hitelkalkulátor-át hivatalos weboldalára, ahol kedvezményes ajánlataikat összehasonlíthatjuk és kiválaszthatjuk közülük a számunkra leginkább megfelelő hitel-, illetve lízingkonstrukciót.

1. Soha ne válasszunk hosszú futamidőre szóló hitelkonstrukciót, még akkor se, ha a bank ajánlatában rendkívül alacsony törlesztőrészletek szerepelnek, hiszen a változó – sokszor veszélyesen ingatag – gazdasági helyzet sok kellemetlenséget okozhat nekünk, ezen kívül nem kívánt hitelcsapdába vagy hitelspirálba is belekerülhetünk.

1. Még ma is a deviza alapú hitelt érdemes választani, hiszen az kedvezőbb mint a forinthitel. A forint bankközi devizapiacon elfoglalt ingatag pozíciója miatt semmiképp sem ajánlatos a hazai fizetőeszközzel fedezni egy hitelt (a forint nagymértékű leértékelődése esetén ugyanis fennáll a jegybanki alapkamat emelésének lehetősége). A LIBOR és EURIBOR kamatláb-mutatók sokkal stabilabb konstrukciókat tesznek lehetővé.

Teljes Hiteldíj Mutató (THM)

Mi is az a THM?

Az ún. Teljes Hiteldíj Mutató (a továbbiakban röviden: THM) tulajdonképpen egy bankközi fogyasztóvédelmi biztosíték, melyet mint egy minden magyarországi hitelezőre nézve kötelező érvényű, egységes indexet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (röviden: PSZÁF) vezetett be 1997-ben az adósok és betétesek védelmében. A THM fair play szabályainak érvényesülését és a hiteles tájékoztatást hivatott biztosítani.

Ki és mit szabályoz a THM-en keresztül?

A THM mindenkori mértékének kiszámítását és PSZÁF-on keresztüli közzétételét az 41/1997. (III. 5.) Kormányrendelet szabályozza.

A fent nevezett mutatónak

1. tartalmaznia kell a kamatokat és a kezelési költségeket;
2. értékét mindig kamatos kamatozással kell számítani;
3. a THM kiszámításánál a járulékos tételeket (például költségeket és díjakat, valamint az egyes jutalékokat) is bele kell számítani a pénzáramlásokba.

Mire jó a THM?

A THM tehát egy egységes, minden hitelező által kötelező pénzügyi ajánlattételi és hirdetési alkalmazásban álló mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvételét követően az adósnak egy adott év alatt a tőke értékén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.

Szemléltetésül egy példa:

Ha egy hitel kamatlába 12,5%, a kezelési költség pedig 3,7% egy évre, abban az esetben a THM a kettő összege, tehát mindösszesen 16,2% lesz. Amennyiben tehát az adós 1 000 000 Ft értékben vesz fel hitelt, akkor azt követően egy év múlva az adósnak az általa felvett hitel összegének 116,2 %-át (azaz az 1 000 000 forint értékű tőkén túl 162 000 Ft-ot), tehát összesen 1162 000 Ft-ot kell majd visszafizetnie a hitelező pénzintézetnek.

THM – egy szám és ami mögötte van

A THM bevezetésének hátterében az állam részéről az a megfontolás állt, hogy gátat lehessen szabni a gombamód szaporodó pénz- és hitelintézetek gátlástalan – jórészt a hiányos tájékoztatást meglovagoló – nyerészkedésének. A gyakorlatban sokszor kiderült ugyanis, hogy a hirdetésekben feltüntetett kamat csak marketingcélokat szolgált, és köszönő viszonyban sem volt a hitelkonstrukció jogszabályi feltételeket teljesítő, valós kamataival. Így az ajánlatnak bedőlő személyek csúnyán pórul jártak, főleg, ha szerződsékötéskor nem olvasták el az apróbetűs passzusokat.

A PSZÁF a kormány nyomására kijelentette, hogy nem fair a gazdasági versenyhelyzet abban az esetben, ha a potenciális hiteligénylő nem látja át pontosan, hogy az ajánlattételben szereplő árakhoz képest mennyibe kerül majd neki a hitel teljes visszafizetése. Az elemzések szerint a pénzintézetek megtévesztő hirdetéseinek nemcsak piactorzító hatása volt, de azok súlyosan sértették a tájékoztatási kötelezettség teljes körűségéről szóló törvényeket is.

Hivatalos megfogalmazásban a THM lényege tehát:

„A Teljes Hiteldíj Mutató, a bankok egyes hiteleit teszi összehasonlíthatóvá, törvényi előírás szerint a mutató minden olyan költséget magában foglal, amelyet a hitel felvételekor az ügyfélnek ki kell fizetnie, tehát nemcsak a kamatot és a kezelési költséget (ilyen költség lehet még pl. a folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, hitelbírálati díj stb.). THM mutató értéke nem tükrözi az egyes hitelek árfolyamkockázatát, továbbá a THM mutató értéke nem tükrözi az egyes hitelek kamatkockázatát sem.”

(Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

A THM csapdája

A bankok aztán idővel ráeszméltek, hogyan lehet a THM-et kijátszva erényből újra előnyt kovácsolni, és ún. „csúsztatott logaritmikus eljárásokat” alkalmazva ismét létrehoztak egy alig áttekinthető hitelezési rendszert a nagyközönség számára.

A THM-et az ún. annuitásos hiteltípus 5 milliós összegére és 20 éves futamidejére számolják, ha egy adós bizonyos tőketörlesztési halasztással vagy előfinanszírozással rendelkezik, így a THM immár nem tölti be a hiteles összehasonlító eszköz funkcióját.

Ugyanez vonatkozik azokra a költségekre, melyeket esetleg idővel átneveztek és így kiestek a THM-re vonatkozó, törvényben kötelezően előírt tényezők köréből. A THM továbbá nem hivatott előre jelezni egy bizonyos deviza kamat- és árfolyammozgásait, így az általa kivetített érték időben nem mutat előre és a tájékoztatás folytonosságát tekintve inkonzisztens. A THM törlesztés mértékét befolyásoló tényezők rangsorában közvetlenül a jegybanki alapkamat és az aktuális árfolyam mellett szerepel. A baj csak az, hogy a THM változó kamatperiódusokra vonatkozik, és sehol nincs meghatározva, hogy jövőre is ugyanakkora lesz, mint idén.

Fontos! A THM tehát csak egy szám, amely nem tekinthető mérvadónak két különböző hitelkonstrukció összehasonlítása esetén. Éppen ezért vegyük figyelembe az adott konstrukciók egyéb jellemzőit is!

EBKM

A THM nem keverendő össze az ún. Egységesített Betéti Kamatláb Mutatóval, mely a magyarországi betétjellegű pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát biztosítja. 1997-es törvénybe iktatása óta a hatályos magyar jogszabályok értelmében a hitelintézetek számára kötelező közzétenni az EBKM-t.

Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő összeg vehető figyelembe.

Mi az a BAR Lista? kik szerepelnek rajta és miért?

A BAR lista szereplői

A pénzintézetek a megalapozatlan és renitens módon történő hiteltörlesztési visszatartás, késedelmes fizetés vagy esetleges inszolvencia (fizetésképtelenség) esetén „rossz adósaik” adatait elküldik egy központi bankközi hitelinfromációs nyilvántartásba, mai nevén Központi Hitelinformációs Rendszerbe (röviden KHR, régen „Bukott Adósok Rendszere” – innen a név: „BAR” lista). Fizetési moratórium minden adóst megillet, legkésőbb a törlesztési esedékességet követő 3. hónap végéig. Amennyiben tartozásunkat ezen időszak végéig nem egyenlítjük ki, vagy a le nem törlesztett adósság meghaladja a minimálbér mindenkori értékét, és a bank felé sem nyújtottunk be méltányossági kérelmet, rákerülünk a KHR listára. Erről a listáról a hiteltörlesztés esedékességének napjától számított 5 éven belül nem is kerülhetünk le. Mindez hivatalos megfogalmazásban:

”A BISZ Zrt. Üzletszabályzata kimondja, hogy a KHR a lezárt adatok nyilvántartására a törvényben meghatározott maximális 5 éves időt teljes mértékben kihasználja. Ez azt jelenti, hogy az adósok nemcsak mulasztásuk fennállásának ideje alatt, hanem a késedelem megszűnését követően még öt éven át szerepelni fognak a negatív listán. Az öt év letelte után viszont a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli."

(Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyomán)

Az általános tévhittel ellentétben még a kezes is bekerülhet a nyilvántartottak közé, amennyiben a bank érdemi és előzetes felszólítása ellenére nem tesz eleget adósa helyetti hitelfizetési (azaz kezességvállalási) kötelezettségének a moratórium lejárta után.

A legnagyobb fenyegetésnek az át nem ütemezett, s ennek következtében bebukott banki hitelek, a felhalmozott adósság hosszabb idejű lefedezése nélkül működő hitelkártyák, a fizetésképtelenné vált áruhiteligénylők, a gazdasági totálkárral megsemmisülő, friss hitellel terhelt gépjárművek tulajdonosai, valamint az olyan lízingtartozók vannak kitéve, akik hosszabb ideig elmulasztják a lízingdíj rendszeres kiegyenlítését, és ezért az általuk „kölcsönbérelt” gépjárművet a bank visszaveszi a finanszírozásból.

BAR listás adatközlési kötelezettség

Nyilvántartásba kerülnek többek között a következő adatok:

• az ügyfél személyazonosságára vonatkozó adatok;
• lakcím-azonosító kártya adatai;
• a kölcsönszerződés, hitelszerződés adatai és kötvényszáma;
• a lejárt és meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatok;
• szerződéssel és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok (Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésmegkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, és mindez okirattal bizonyítható.)

A BAR lista szankciói

Nehézségekkel szembesülhet minden BAR-listás személy, aki újbóli hitelfelvételi eljárást kezdeményez, hiszen az ő hitelképességük kockázatelemzési szempontból aggályos. Mindemellett a késedelmi kamattal – amely lényegesen magasabb, mint az eredeti kamat – terhelt hiteltartozást minden esetben maradéktalanul be kell fizetni.

Ha már felkerültünk a listára:

1. Az illetékes banknál tudakozódjunk a késedelem körülményeiről, legfőképpen annak időtartamáról és az elmaradás mértékéről!
2. Rendezzük mielőbb a tartozást!
3. Tájékozódjunk az esetlegesen kirótt jogi szankciók mértékéről, hiszen komolyabb esetekben a bank élhet a pénzintézeteknek fenntartott opcionális jelzálogjogával, amelyet egy jövőbeli végrehajtás során akár érvényesíthet is ingatlanunk vagy egyéb vagyontárgyunk elárverezésekor.

A rettegett lista elkerülésének lehetősége

Ha a hiteltörlesztés előírt menete önhibánkból előrelátható késedelembe vagy átmeneti fizetésképtelenségbe ütközik, idejében postázott és – legfőképpen – írásban indokolt méltányossági kérelem formájában átütemezésért, futamidő-módosításért, vagy provizorikus likviditási halasztásért kell a bankhoz folyamodnunk. Ilyen esetekben a bank figyelembe veszi pozitív fizetési szándékunkat, és adott hosszúságú türelmi időt biztosít adósságunk rendezésére vagy pusztán enyhe kamatemeléssel szankcionálja a késedelmet.

Negatív lakossági lista – legendák és tévhitek

A BAR-listán való nyilvántartásból nem következik egyenesen, hogy az ügyfél később nem jut hitelhez. Az újabb hitelkérelem elbírálásánál jelentősége van a nyilvántartásnak, de – mivel az adott pénzintézet minden esetben saját hitelbírálati szempontjai alapján dönt – a Központi Hitelinformációs Rendszer lajstromán való szereplés nem jelent egyet az automatikus elutasítással.

A legendák és tévhitek eloszlatására, íme a PSZÁF hivatalos megfogalmazása:

„Ha az adós hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségének, oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll, a törvénynek megfelelő (folyamatos, egyidejű fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet kéri a természetes személy adatainak rögzítését a nyilvántartásban.

Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, és akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.”

Az ügyfelek érdekeinek teljes körű védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsőben történik. A pénzügyi szervezeteknek először a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően kell tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek,illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be. Ezt követően a konkrét szerződés megkötését megelőzően a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelező tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása előtt is értesíteniük kell az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a feketelistára. Ha továbbra sincs változás és a hitelező intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, erről 8 napon belül köteles értesítenie az adott ügyfelet.

A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan a továbbiakban a költségtérítés a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazza.

Kifogásra az adatlekérést követően megszerzett adatok alapján annál a referenciaadat-szolgáltatónál (a pénzügyi szervezetnél) amelyik a listára történő felvitelt kezdeményezte, illetve a KHR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt-nél (BISZ Zrt.) kerülhet sor. A kifogást 15 napon belül kötelező kivizsgálni, és a nyilvántartottat írásban értesíteni kell annak eredményéről. Amennyiben a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbítést haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megtenni.

Az ún. hiteladatper egy új jogorvoslati lehetőség, amely az adatok átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató, vagy a nyilvántartást vezető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) ellen indítható pert jelenti. A keresetlevél benyújtására az előzetesen kivizsgált kifogás eredményének birtokában van lehetőség. A tárgyalás kitűzésére és megtartására a törvény igen rövid határidőket szab. A bíróság, már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti az adatok kezelésének felfüggesztését. A bíróság jogerős döntése nyomán a helyesbítést, törlést, haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül végre kell hajtani.

A BISZ Zrt. Üzletszabályzata kimondja, hogy a KHR a lezárt adatok nyilvántartására a törvényben meghatározott maximális 5 éves időt teljes mértékben kihasználja. Ez azt jelenti, hogy az adósok nemcsak mulasztásuk fennállásának ideje alatt, hanem a késedelem megszűnését követően még öt éven át szerepelni fognak a negatív listán. Az öt év letelte után viszont a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli."

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

Pozitív banki adóslista

A KHR negatív lakossági adóslistája mellett 2009-től mindenkinek, még a nem renitens adósoknak is, lehetősége nyílik majd egy önkéntes adatközlési vállaláson alapuló bankközi nyilvántartásban való részvételre. Ez az ún. Credit Reference (továbbiakban röviden: CR) rendszer, amit – a banktitokról szóló törvény mellett korteskedő Svájc és Ausztria kivételével – Nyugat-Európa összes országában széles körűen alkalmaznak a nagyfokú bankhiteli átláthatóság érdekében. A pozitív adóslista működésének lényege, hogy a pénzintézetek önkéntesen csatlakoznak a nyilvántartáshoz, másrészt a hiteligénylők írásos felhatalmazásban járulnak hozzá ahhoz, hogy a bankok adatszolgáltatási jogukat a szolgáltatást végző BISZ Zrt-re ruházzák át. A CR számos előnyt nyújt, hiszen segítségével a bank teljesebb, átfogóbb és méltányolhatóan pozitív képet kap az ügyfelek hiteltörténeti hátteréről, így felgyorsulhat a kockázatkezelési és hitelbírálati folyamat. Az ügyfél saját jól felfogott érdekében hozzájárul pozitív hitelmúltjának nyilvántartásához, melynek révén a jövőben számos kedvezményben és jóval nagyobb hitelbírálati bizalomban részesülhet.

A pozitív lista előnyei:

• Kedvezményes feltételek újbóli hitelfelvételnél.
• Rövidebb várakozási idő.
• Nagyfokú hitelezési bizalom az addig ismeretlen ügyfelek irányában.
• Egyszerűsödő hitelbírálat, ügyintézés és hitelkérelem-feldolgozás.
• Az ügyfél kockázati felárának csökkenése.
• Léteznek BAR listásoknak szánt hitelek is, aki viszont sem a BAR, sem a CR rendszerben nem szerepel, azt nagykockázatú „ismeretlen ügyfél”-ként értékelik hitelfelvételkor. A CR-ben szereplő ügyfelek átkerülnek a nagykockázatú kategóriából a jó ügyfél státusba. Az ismeretlenség is felárat von ugyanis maga után.
• Hitel költségeinek és kamatainak csökkenése.
• Hiteltörténet bizalom, az egyszeri kockázati kamatfelár eltörlése.
• Amenyiben a KHR-ben lezárt mulasztással rendelkezik, a CR remobilizálja az ügyfél hitelképességét (passzív BAR listás ügyfelek megfelelő hitelvisszafizetés esetén pozitív elbírálás alá esnek).

Fontos! Ha valaki megtagadja, hogy a pozitív banki adóslistára tegyék, a bank számára ismeretlen, tehát nagy kockázatú és magasabb kamattal finasnzírozható ügyfélnek minősítik.

A CR Kölcsönösen hasznos rendszer mind a magánszemélyeknek, mind az államigazgatásnak, mind pedig a pénzügyi szektornak.

Létezik egy ún. ügyféltudakozvány szolgáltatás, mely keretében a CR – a KHR-hez csatlakozva – az adatvédelmi jogok értelmében biztosítja, hogy bárki kérhessen arról tájékoztatást, mely adatait kezeli az adott rendszer.

7 TIPP, HOGY PÉNZÜGYI HELYZETÜNK STABIL MARADJON:

1. Kerüljük el a mohó túlvállalásokat. Pénztárcánkhoz mérten válasszunk autót éppúgy, mint hitelkonstrukciót. Először vizsgáljuk meg pénzügyi tartalékainkat és vegyük figyelembe, hogy ez az egész mennyibe kerül majd nekünk.
2. Az autó tervezett használati idejének és a lízingszerződésben meghatározott finanszírozási időszaknak összhangban kell állnia.
3. A kiszámíthatatlan benzinár mellett a forint és a különböző devizák árfolyama is ingadozhat. Számítsunk tehát arra, hogy a deviza alapú hitelek esetén – a kedvezőtlen árfolyam-ingadozás következtében – nőhet a havi törlesztő részletünk nagysága.
4. Kössünk CASCO-t az autóra. Abban az esetben ugyanis, ha az autó megsemmisül vagy azt ellopják, a hitel egy összegben esedékessé válik. Ha van Casco-biztosításunk, az – az önrész levonásával – fedezi a kárt. Jól jöhet a Casco abban az esetben is, ha saját hibánkból okozunk kárt a járműben, hiszen jóval kevesebbe kerül az autó helyreállítása. Ne feledjük: a gépkocsiban keletkezett károkat haladéktalanul be kell jelentenünk a finanszírozónak, és a lehető legrövidebb idő alatt el kell végeztetnünk a javítást. Ha nem ezt tesszük, a bank felmondhatja a hitelszerződést.
5. Terjedjen ki figyelmünk az ár- és díjemelkedésekre is, főleg a biztosítások, szervizköltségek, a teljesítményadó és az üzemanyagárak tekintetében. Vegyük tekintetbe továbbá, hogy 2010. január 1-jétől a 170 lóerő feletti teljesítményű autókért – függetlenül azok korától – vagyonadót kell fizetni.
6. Ha egy autó, mint vagyontárgy fedezeti értéke nem egyenlíti ki a kint lévő tőke összegét, a kölcsönszerződés lejártakor ráfizetés állhat elő.
7. Költséghatékony és költségkímélő fenntartással súlyos tízezreket lehet megspórolni.

A HOSSZÚ FUTAMIDŐ HÁTRÁNYA

Egy gépjármű fedezeti értékét lehetetlen előre megbecsülni, viszont a hosszabb futamidejű konstrukciók a futamidő második felében már nem nyújtanak kellő fedezetet a hiteltartozásra. Egészen a közelmúltig volt olyan konstrukció is (példának okáért a 10% vagy az alatti kezdőrészlet, illetve a 96 vagy 120 hónapos futamidő), hogy a futamidő alatt egyetlen olyan pillanat sem volt, amikor az autó értéke fedezte volna az ügyfél tartozását.

Szomszédainkkal szemben, nálunk még mindig a 72 hónapos futamidő a legelterjedtebb, és érdekes módon a szerződőknek csupán 1/3-a húzza ki futamidő végéig. Sok konstrukciót menet közben zárolnak vagy újítanak meg elsősorban csere miatt. Az ilyen konstrukciók gazdasági szempontból túl hosszúnak bizonyulnak, ezért lenne jobb a 3–5 éves futamidő.

Önmérsékletet kell tehát gyakorolnunk, egyidejűleg pedig át kell gondolnunk, hogy mennyit tudunk havonta törlesztésre fordítani, illetve hogy milyen hosszú ideig akarjuk az autót használni. Érdemes megjegyezni, hogy az első éves piaci értékvesztés 20%-án felül egy bizonyos idő előtti hitellezárás esetén lezárási átalányt, illetve díjat kell befizetnünk úgy, hogy az autó már közel sem ér annyit, mint a fennálló adósság.

Túlvállalás esetén előbb-utóbb el kell adni az autót, melynek értéke már nem fedezi majd a kint lévő tartozást.

AZ ALACSONY ÖNRÉSZ HÁTRÁNYA

Veszélyes tartalékok nélkül belemenni egy gazdaságilag labilis konstrukcióba, hiszen a hosszú futamidő alatt kicsiny tőkénk nem nyújt elég fedezetet a hiteltartozásra.

Az autó már a használatba vételkor 20%-os értékvesztést szenved el, ezért a szerződési idő lejártakor szembesülnünk kell azzal a kellemetlen ténnyel, hogy nagyobb a tartozásunk, mint amit előzőleg kikalkuláltunk.

A hátralévő hiteltartozás azért magas, mert eleinte kevés volt a beinvesztált tőke, ezért a törlesztő részletek nagyobbik részét a kamat tette ki. Alacsony önrész esetén tehát a tőkevisszaforgás lassú és a kamatot hosszú időn keresztül kell fizetni.

Ha a kölcsönszerződés lejár, sajnos kénytelenek vagyunk eladni az autót, hacsak nincsenek tartalékaink. Mindezt úgy, hogy az eladásból származó összeg nem is fedezi a fennálló tartozás mértékét. (A használtautó-piacon futó konstrukciók esetén az autó értékét feltornázzák az EUROTAX szintig, még akkor is, ha a kocsi nem ér annyit.)

Akár csak a hosszú távú futamidő, az alacsony kezdőrészlet sem bölcs „befektetés”.

Maradványértékes finanszírozás

A Nyugat-Európában régóta divatos maradványértékes finanszírozási forma előnyeit nehéz lenne tömören meghatározni, hiszen a konstrukció jóval bonyolultabb áttekintést igényel. Ezt mégis érdemes megtenni, mert a maradványértékes finanszírozás sok esetben jobb megoldás, mint széles körben elterjedt általános hitelkonstrukciók.

Az általános hitelkonstrukció roppant egyszerű: a gépjármű vételára és a a rendelezésünkre álló saját rész különbözeteként meghatározzuk a szükséges hitelösszeget, és ezt fizetjük havi részletekben. A maradványértékes finanszírozás bonyolultabb finanszírozási forma, de a gyorsabb tőkemegtérülés (tőkefogyás) miatt jobb alternatíva lehet, mint az egyenletes, hosszú futamidejű általános konstrukciók.

A maradványértékes finanszírozás során meghatározott futamidő elején meg kell állapítani a havi törlesztés mértékét és a maradványértéket. A havi törlesztés így alacsonyabb lesz, míg a maradványérték a törlesztési időszak utolsó havának törlesztő részletét jelenti, amely persze jóval magasabb a többi részletnél.

Mire jó a maradványérték?

Szakértői becslés segítségével pontosan megtippelhető, hogy a futamidő végén mekkora lesz majd autónk értéke.

Miben áll a maradványértékes finanszírozásnál elvárt érdekharmonizáció?

Finanszírozói oldalról az a lényeg, hogy a maradványérték lehetőleg mélyen a várható piaci érték alatt maradjon, számunkra pedig az a fontos, hogy havi törlesztő részlet kisebb, mint az azonos futamidejű közöséges hitelkonstrukció esetén. Minél nagyobb a maradványérték, annál kisebb összegű havi törlesztést kell fizetni.

A gépjármű tulajdonjoga

Nyugat-Európában, ahol már régóta népszerű a maradványértékes finanszírozás, csak a maradványérték kifizetése után kerül át az autó tulajdonjoga az autó használójának nevére, míg Magyarországon ez a jog már a konstrukció kezdetétől fogva megilleti az ügyfeleket.

A finanszírozás végén

A futamidő végén fennmaradó nagy összegű részletet hívjuk maradványértéknek, melynek kiegyenlítésére több megoldás is kínálkozik.

Lehetőségek a maradványérték kiegyenlítésére

Az autó finanszírozásából fennmaradó érték kiegyenlítésére vannak előnyös és kevésbé előnyös megoldások is. Egy fiatal és megbízható – netán garanciális –gépjármű esetében kifizetődőbb az autót megtartani és kifizetni a maradványértéket. Ezzel pontot tehetünk a kölcsönszerződés végére és autónk végre tehermentessé válik.

Financiális átcsoportosításokat igényel, de alkalmasint jó megoldásnak tűnik, ha az autót a piaci értéken eladjuk, és a befolyó összegből kifizetjük a piaci értéknél alacsonyabb összegű maradványértéket. A fennmaradó anyagi forrásból megfinanszírozhatjuk új autónk kezdő részletét.

Amennyiben az autót nem kívánjuk értékesíteni, de a maradványértéket nem áll módunkban egy összegben kifizetni, annak kiegyenlítésére is vehetünk fel egyfajta „adósságrendező” hitelt – ez a legkevésbé szerencsés megoldás.

CASCO-biztosítás

Mitől függ a CASCO-biztosítás díja?

A díjszabás soktényezős üzletpolitikát követ. Többek között függ a vezetési rutintól, az autó márkájától és típusától is. Sokan visszariadnak a CASCO biztosítás aránylag magas díjától, így a rövidtávú megtakarítástól sarkallva sok hiteligénylő a piacon még itt-ott fellelhető CASCO mentes konstrukciókat választja.

A CASCO mentes hitelkonstrukció veszélyei

Később persze kiderül, mekkora ráfizetéssel jár ez a meglehetősen felelőtlen döntés. Egyrészt azért, mert a hitelkockázat ilyetén emelkedését a finanszírozó egyszeri kamatfelárral növelt havi törlesztés formájában az adóson hajtja be, másrészt minden későbbi, az autóban a tulajdonos hibájából bekövetkezett kár elhárítását a tulajdonos saját zsebből lesz kénytelen rendezni. Ez pedig a mai autók esetében már egy kisebb baleset esetén is súlyos százezreket jelenthet.

Fontos! Ha bármi történik az autóval – például ellopják vagy megsemmisül – a tulajdonos amellett, hogy elveszti az autóját, az addig vissza nem fizetett kölcsön összegével is adós marad – méghozzá egyben. Aki nem képes egy összegben visszafizetni a finanszírozónak a visszamaradt hitelt és annak kamatait, az ellen megindul a szokásos végrehajtási eljárás, amelynek eszközei a fizetésből való letiltástól az értéktárgyak lefoglalásáig terjednek.

Vidéken, kisebb forgalmú helyeken, vagy olyan megyékben, ahol alacsony a lopások száma és többnyire nem az utcán parkolnak az autók, kisebb a kockázati tényező. Ennek ellenére az újautó-tulajdonosok 85-90%-a így is megköti a CASCO-t. A használt autókra ritkábban kötnek CASCO-t, mert hiába alacsonyabb értékű a gépkocsi, a CASCO ugyanakkora, mint egy új gépjármű esetén. Mindennapos használat esetén azonban a használtan vásárolt autókra is érdemes CASCO-t kötni.

A hitelszerződés aláírása előtt mindig kapunk biztosítói vagy alkuszi tájékoztatást a CASCO-ról. Ezeket az ajánlatokat mindenképpen érdemes megfontolni, még akkor is, ha sajnáljuk ilyesmire a pénzt, hiszen a CASCO mindkét fél közös érdeke.

Egy autó fenntartásának valós és járulékos költségei

Tegyük fel, hogy sikerült találunk egy előnyös hitelkonstrukciót. Mielőtt azonban engednénk az alacsony törlesztő részlet csábításának, gondosan vegyük számba azokat az egyéb költségeket is, amelyek az autó fenntartásával járnak.

Extra kiadások, amelyekkel mindenképpen kalkulálnia kell az autótulajdonosnak

Illetékek

Ha az autót, vagy annak ellenértékét ajándékba kaptuk (illetve örököltük) és az ajándék értéke meghaladja a 250 000 Ft-ot, 11%-os úgynevezett ajándékozási (illetve örökösödési) illetéket vagyunk kötelesek befizetni az államkasszába a tulajdonunkba kerülő vagyontárgy után.

Ajándéknak tekinthető a készpénz, a meglévő vagyontárgy vagy az olyan banki betét, melynek származása egy másik személyre, illetve családtagunkra vezethető vissza. Mivel a takarékbetét és a banki átutalás ebben az esetben nem számít készpénzforgalomnak, a saját folyószámláról történő átutalással való fizetés esetén mentesülünk az illetékfizetési kötelezettség alól.

Amennyiben a járművet magánforgalomban vásároltuk, elég ennek az összegnek a felét egy 5,5%-os vagyonszerzési illeték formájában – vagy közismertebb nevén gépjármű átírási díj gyanánt – lerónunk az APEH-nek. Vigyázat: a vagyonosodási adó alól való 20 millió Ft-os értékhatárig szóló illetékmentesség a gépjárművekre nem vonatkozik!

Bizonyos kereskedésekben vásárolt, illetve lízingelt gépjárműnél az értékesítés során a jármű átírási és átiratási díja, azaz a vagyonszerzési illeték általában már benne foglaltatik a vételárban vagy az üzembehelyezési költségekben.

Biztosítások

CASCO

A CASCO egy önkéntes jellegű pozitív és negatív értelmű kárfedezeti biztosíték, melynek szerződésben meghatározott havi díját többféle tényező befolyásolja. Aki nem köt CASCO-t, annek fizetnie kell egy ún. egyszeri kockázati kamatfelárat. Mindemellett ha bárminemű kár (például lopás, totálkár, jégkár, elemi kár, töréskár) éri az autót, annak teljes költségvonzatát a jármű tulajdonosának kell viselnie.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Egyénre szabott éves díja tág határok között mozoghat, mely függ a biztosítandó személy kártörténeti múltjától, életkorától, nemétől, lakhelyétól, jogosítványának megszerzési idejétől, autója számos paraméterétől és persze a biztosító mindenkori ajánlattételétől.

Teljesítményadó

Ezt évente csak egyszer kell a helyi önkormányzatnál a jegyző értesítésére megfizetni.

Szervizdíjak

Ezek jelentik a legtetemesebb kiadásokat.

Garanciálisan kötelező nagyszerviz: a mai autók esetében általában 20 000 km-enként esedékes, ára pedig – márkától és típustól függően – nagyjából 20 000 és 100 000 forint között mozog. Teljes körű „nagyszerviz” esetén – a cserélendő kopó alkatrészek függvényében – ezek a költségek duplázódhatnak-triplázódhatnak. Figyelem! A dízelmotoros autók kötelező szervizei a drágább alkatrészek miatt általában alapból 20-25%-kal drágábbak, mint azonos márkájú és típusú benzinmotorral szerelt modellekéi.

Karbantartási és tisztító szerviz: ide sorolható az elhasználódott, elkopott alkatrészek, illetve a téligumi- és nyárigumi-, olaj- vagy ablakmosó-folyadék cseréje és a légkondicionáló berendezés tisztítása és karbantartása.

Eseti és kár jellegű szerviz: amennyiben bármilyen meghibásodás történik az autóban.

Üzemanyagköltség

Éves átlagban egy magyar autós 20–35000 km-t vezet, 1000 km-re a benzinköltség átlagosan 21 000 Ft körül alakul (7 liter/100 km-es átlagfogyasztással és 300 Ft/literes üzemanyag-árral számolva). Dízel autók esetében ez az összeg rendszerint valamivel alacsonyabb, de már Magyarországon is előfordult, hogy a gázolaj ára magasabb volt a benzinénél.

Egyéb kiadások

Ilyenek lehetnek például az autópályadíjak, a parkolási díjak, az esetleges büntetések és a takarítási díjak.

Amortizáció

A gépjármű rendszeres használat alatt – legyen az bármily gondos és körültekintő –folyamatosan kopik. Az ilyetén értékvesztő folyamatot a közgazdaság nyelvén amortizációnak nevezzük. Ezen értékpusztulás – másként fogalmazva a vagyontárgy devalvációja – is a mi pénztárcánkat terheli.

Hiteldíj-ingadozás deviza alapú hitelek esetén

A hiteltörlesztés személyre szabott mértéke általában havonta változik. Az ingadozás mögött a bankközi devizapiacon aktuálisan zajló – sokszor előre kiszámíthatatlan – folyamatok húzódnak meg. Emiatt az általunk törlesztendő hitelrészlet összege lehet alacsonyabb, de sokkal magasabb is a vártnál. Hosszabb futamidő esetén fokozottan érvényes az a megállapítás, hogy törlesztő részletünk alakulása bizony erősen ki van téve a nemzet- és világgazdaságban végbemenő folyamatoknak (lásd a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság sokkoló hatásait).

Finanszírozási alapfogalmak

Adós

Az a személy, aki a bank által nyújtott és szerzdődésben lefektetett hitelkonstrukció viszonylatában a felhalmozott tartozásért elsődlegesen felel. Az adós megjelölhet adóstársat, vagy részleges hitelképtelenség és forráshiány esetén kezestársat is. A bankjog szintén elismeri a dologi adós fogalmát, aki ezért az adósságért csak részlegesen, tárgyi fedezetnyújtási kötelezettség formájában felel.

Adósminősítés

Az a bankügyi hitelminősítési folyamat, mely során a finanszírozó elbírálja, hogy a hitelt igényelni kívánó ügyfél megfelel-e a szolgáltató által nyújtott pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez támasztott kockázatkezelési követelményeknek.

Adóstárs

Az adós élettársa, házastársa, vagy családtagja, aki – mintegy kezestárs – másodlagos hitelvisszafizetési kötelezettségekkel bír.

Ajándékozási illeték

11%-os illeték, melyet egy 250 000 forintot meghaladó értékű ajándék után kell az APEH-nak megfizetnünk.

Annuitás

Egy közkedvelt és kényelmes hitelkonstrukció, melynek minden hitelperiódusában azonos összeget kell kifizetni. A periódus rendszerint egy év. Az ilyen  konstrukció során az ügyfél a felvett hitelt azonos összegű, kiszámítható részletekben fizeti meg. A kamatot mindig a fennálló tőkerész után számolják, így a havi részletek összege eleinte magasabb, majd az idő folyásával fokozatosan csökken. Mivel a törlesztő részlet összege azonos, a kamattartalom csökkenésével párhuzamosan nő a tőkerész.

APEH

Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Árfolyamkockázat
A törlesztő részletek megfizetésével szoros kapcsolatban álló és a devizaárfolyam változásaiból eredő hiteldíjtörlesztési kockázat, ami teljes egészében az ügyfelet terheli.

Átütemezés
Egy gépjármű-finanszírozási szerződés feltételrendszerének alapvető módosítása (futamidő megváltoztatása, előtörlesztési kérelem közlése stb.) és méltányolandó külső okokból történő újrakötése.

Átvállalás
Olyan dokumentációs tranzakció, mely során a hitellel rendelkező ügyfélnek, amennyiben értékesíteni kívánja hitellel terhelt járművét, lehetősége van a szerződés átkötésére egy új tulajdonos részére, feltéve természetesen, hogy a friss szerződő adósminősítése a bank szempontjainak megfelel.

BAR lista
A régi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer. Megújult formában és megváltozott tartalommal KHR (központi Hitelinformációs Rendszer) néven működik tovább.

Bázisárfolyam
Devizás hitel esetén a kölcsön folyósításának napján meghirdetett, éppen aktuális deviza vételi árfolyama. Jelentős szerepe van a havi törlesztő részletek megállapításánál.

Bázis kamatláb
Devizás hiteleknél a kölcsön folyósításának napján meghirdetett adott deviza aktuális kamatlába. Jelentős szerepe van a havi törlesztő részletek megállapításánál.

BUBOR
Budapest Interbank Offered Rate: a budapesti bankok által jegyzett, különböző futamidőkre vonatkozó, referencia jellegű bankközi pénzpiaci kínálati oldali (offer) kamatlábak. Az MNB naponta számolja ki és teszi közzé.

CASCO-mentes hitelszerződés
Olyan hitelkonstrukció, amely mellé az ügyfél nem köt CASCO-biztosítást, ezáltal tartva alacsonyabb szinten a rendszeres kiadásokat. Ebben az esetben a havi törlesztést megnövelik a kockázati kamatfelárral. Ha bármi baj történik az autóval (pl. lopás, totálkár, töréskár), a tulajdonosnak kell minden költséget (pl. a még fennálló hiteltartozás) egy összegben kifizetnie. CASCO-mentes konstrukciót ezért annak érdemes kötnie, aki rendelkezik tartalékokkal.

CHF LIBOR
A londoni bankok által jegyzett, különböző futamidőkre vonatkozó, referencia jellegű, bankközi, pénzpiaci kínálati oldali, svájci frankra vonatkozó kamatlábak.

Devizakonverzió
A deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség.

Deviza alapú hitel
Olyan hitelkonstrukció, melynek során az ügyfél forintban veszi fel és kapja meg a kölcsönt, sőt még a részleteket is forintban fizeti meg, a havi törlesztés pontos összegét azonban egy választott deviza – svájci frank vagy euró – törlesztéskor érvényben lévő árfolyamához és kamataihoz kötik.

Előtörlesztés
Az ügyfél döntésétől függően lehetőség van a finanszírozási szerződés törlesztő részleteitől eltérő, egyszeri nagyobb összegű tőke befizetésére. Ez eredményezheti a szerződés lezárását – amennyiben a teljes tőkét befizeti az adós –, illetve a szerződés átütemezését is.

Engedményező levél
Egy olyan dokumentum, ami biztosítja, hogy a finanszírozó társaság az általa finanszírozott gépjárművek biztosítási kárrendezésének kedvezményezettje legyen.

EURIBOR
A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank vonatkozó szabályzatának mindenkori előírásai szerint megállapított ajánlati kamatláb euróra vonatkoztatva. Alakulása a Reuters monitor megfelelő oldalán követhető figyelemmel.

EUROTAX
Használtautó-ármeghatározó program, amely az aktuális piaci árak megfigyelésén és statisztikai értékelésén alapul.

Felhalmozott kamat
Az időarányosan járó ügyleti kamat és az ügyfél által ténylegesen megfizetett kamat különbözete. Olyan egyedi konstrukciókban fordul elő, amikor az ügyfél által megfizetett kamatok a futamidő egyes időpontjaiban eltérnek a szerződésben meghatározott, időarányosan járó ügyleti kamattól. (Tipikus példa a többi törlesztésnél alacsonyabb részlet, amely nem képes fedezni az 1 hónapra járó, időarányos kamat összegét.)

Idő előtti lezárás
Amikor az ügyfél a szerződésben megjelölt futamidő lejárta előtt egy összegben kifizeti teljes hátralékos tartozását (az átütemezés speciális esete).

Fizetési moratórium

Korlátozott idejű fizetési haladék az adós esetleges átmeneti fizetésképtelensége esetén. Ez tulajdonképpen lehet egy saját magunk ellen kezdeményezett csődeljárás vagy egy hivatalból indított felszámolási eljárás.

Fizetésképtelenség (inszolvencia)

Az adós olyan állapota, melyben az esedékességet követő, törvényben meghatározott türelmi időn belül nem képes kiegyenlíteni tartozásait, vagy a végrehajtás vele szemben eredménytelennek bizonyult, ill. ha a csődegyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget à az adós kezdeményezhet  maga ellen csődeljárást, vagy indíthatnak ellene hivatalból felszámolási eljárást

Fizetőképesség (likviditás)

Egy adós azon financiális állapota, melyben önerőből, rendszeresen és külső méltányosságból megajánlott átcsoportosítási tranzakciók nélkül képes fedezni egy pénzintézet felé vagy egy hitelezőnél felhalmozott tartozásait.

Futamidő

A kölcsönszerződésben meghatározott időszak, mely alatt az ügyfél havi díjak formájában visszafizeti a kölcsön kamattal növelt összegét. Kezdőpontja a szerződés aláírásának napja, végpontja a szerződésben meghatározott ún. lejárati dátum.(A jelenlegi szabályozás szerint jelenleg a maximális futamidő 96 hónap lehet.)

Hitelező

Az a magánszemély vagy jogi személyt megtestesítő pénzintézet, amelyik kamatszámítás fejében pénz-, áru- vagy szolgáltatási hitelt nyújt az adósnak.

Hitelképesség (=bonitás)

Egy bank kockázati elbírálása során banki hitel felvételére és annak jogszerű visszafizetésére potenciálisan alkalmasnak tartott hiteligénylő személy képessége, melynek feltétele, hogy egy illető ne rendelkezzen kettőnél több kintlévő hitelkonstrukcióval és ne szerepeljen a BAR listán.

Hitelfedezet

A hitelkérelmező állandó összjövedelmének azon része, amely a bank kockázattűrésében hitel felvételére biztosít tárgyi (például zálog), személyi (korábbi munkabér, jogviszony stb.), illetve jövedelmi (fix munkabér, havi igazolt jövedelem) fedezetet.

Hitelintézet

Banki hitelezéssel foglalkozó pénzintézet.

Irányadó kamatláb
Az ügyleti kamat kiszámításánál használt, százalékban megadott tétel, amely mindig a következő esedékességi időszakra érvényes kamatlábértéket mutatja. Az ügyleti kamatláb és az irányadó kamatláb közötti különbség (kamatfelár) a szerződés futamideje alatt azonos. Az irányadó kamatláb havonta változhat, ezért az ügyleti kamat kiszámítása során a kamatszámítási időszakba beleeső valamennyi irányadó kamatláb-változást figyelembe veszik.

Kalkulált árfolyam
A finanszírozó minden hónapban terhelési értesítőt küld az ügyfél részére. Ebben egy kalkulált árfolyamot használ, amelynek a segítségével számítja ki a havi törlesztés összegét.

Kamat

Egy hitelszolgáltatás által megvalósított tőkekapitalizációért cserébe visszafizetett extra díj, melyet a törlesztőrészlet során a tőke bizonyos hányadában (kamatláb) határoznak meg.

Kamatláb

A hitelkapitalizáció bizonyos meghatározott hányada.

Kamatos kamatozás

Az előző kamatozási periódust figyelembe vevő, matematikailag annak értékéből számított kamat.

Kezdőrészlet

Az az önrész, amelyet egy autó hitelre történő vásárlásakor a hitelkonstrukcióba való belépés feltételeként a bank meghatároz. (Ennek mértéke jelenleg az autó értékének minimum 20%-a.)

KHR
Központi Hitelinformációs Rendszer, olyan adatbázis, amelybe a hitelnyújtók (ún. referenciaadat-szolgáltatók) a jogszabály előírásainak megfelelően kötelesek elhelyezni az adósaikra vonatkozó adatokat, és ezen adatátadást követően valamennyi pénzügyi intézménynek lehetősége nyílik arra, hogy a hozzá forduló ügyfelekről adatokat kérdezhessenek le. A KHR-be továbbítandó adatok körét és az adatátadás eseteit jogszabály rendezi. Fontos megjegyezni, hogy a törvényben meghatározott esetekben az adattovábbítás nem a pénzügyi intézmény mérlegelésétől függ, hanem az jogszabályi kötelezettsége.
A KHR két nagy részre, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra oszlik. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe.
A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulaszt az ügyfél. A listára tipikusan akkor kerül fel az adós, ha fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy lejárt tartozásának összege meghaladja a minimálbér összegét, és ezen minimálbér-összeget meghaladó késedelme folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennáll.

Korrekciós tétel
A kalkulált és a tényleges árfolyam eltérése által okozott különbség a fizetendő és a ténylegesen fizetett havi részletben. Amennyiben az éppen aktuális kalkulált árfolyam eltér a tényleges árfolyamtól, a különbözetből adódó összeget a következő havi díjhoz számolják fel.

Korrekciós tételre számolt kamat
Az ügyfél által fizetendő ügyleti kamat összegét módosító tétel. Amennyiben a kalkulált árfolyam kisebb, mint a tényleges (vagyis a korrekciós tétel nagyobb, mint nulla), akkor az egyes korrekciós tételekre a finanszírozó kamatot számít fel. Ennek mértéke mindig az előző havi díj fizetésekor érvényben lévő 3 havi BUBOR +9%.

Kötelezettek

Amennyiben a hitel felvevője nem egyetlen adós, hanem több cég vagy magánszemély, kötelezett lehet maga az adós, aki az általa felhalmozott adósságért elődlegesen felel, az általa a hitelszerződésben megjelölt adóstárs (a leggyakrabban az adós élet- vagy házastársa vagy egy családtagja, aki ugyanúgy felelős a hitel visszafizetéséért), az ún. kezes, aki – ha az adós és/vagy adóstársa nem fizet – magára nézve kötelezően átvállalja a fennmaradó hitelrész törlesztését és teljes lefedezését, valamint a dologi adós, aki egy olyan típusú kezes, aki nem felel a hiteltartozás egészéért, csak a tulajdonában lévő vagyontárgy – az általa felajánlott zálogjogi fedezet – erejéig.

Lezárási árfolyam
Az a lezáráskor érvényben lévő devizaeladási árfolyam, amely alapján idő előtti lezárás esetén a finanszírozó meghatározza az ügyféllel szemben még fennálló követeléseit.

Lezárási díj
Ha a szerződés bármilyen okból a meghatározott időpont előtt kerül lezárásra, az ügyfél egyszeri adminisztrációs díjat, ún. lezárási díjat fizet.

Maradványérték
A maradványértékes finanszírozás során alacsonyabb a havi törlesztő részlet, mint az általános konstrukciók esetében. A futamidő elején két összeg kerül meghatározásra: egy alacsonyabb havi törlesztés és egy magasabb, a futamidő végén fizetendő maradványérték. A maradványérték általában nem haladhatja meg a gépjármű futamidő végén várható piaci értékét, ezáltal a futamidő végi értékesítés esetén a befolyó vételár fedezi a finanszírozó felé fennálló tartozást.

Opciós vételi jog gyakorlása
A finanszírozás egyoldalú felmondásakor a finanszírozásból visszavett járműre vonatkozó vételi jog gyakorlása. Ez a fajta vételi jog hiteleknél a finanszírozó vállalatot illeti meg és a hitelszerződés esetleges felmondásakor egyoldalú nyilatkozattal érvényesíthető, mellyel a pénzintézet tulajdont szerez a hitel fedezetéül szolgáló gépjárműre. Az ún. hitelfelmondás lehetséges és részletes okait a mindenkori kölcsönszerződés tartalmazza.

Önrész
A hitelkonstrukcióba való belépés feltételéül szolgáló saját alaptőke, amit aláíráskor kell folyósítani.

Pénzügyi lízing
Olyan finanszírozási forma, mely egy dologban tér el csak a hiteltől: a tulajdonjog megtartásában. Pénzügyi lízing esetén a futamidő végéig a finanszírozó nevén marad az autó, de az ügyfél az üzembentartója, az autó költségei is őt terhelik.

Pótbiztosíték
Amennyiben a finanszírozó az adott konstrukció igénybevételéhez nem találja elégségesnek az ügyfél jövedelmét, illetve egyéb jellemzőit, úgy pótbiztosítékot kérhet a szerződés megkötéséhez. Ennek leggyakoribb formája a kezes bevonása.

PSZÁF
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Refinanszírozó hitelintézet
A finanszírozó céggel szerződéses jogviszonyban álló, annak finanszírozási tevékenységét refinanszírozással elősegítő hitelintézet/ek.

Rendelkezésre tartási díj
A szerződés aláírásától a hitel folyósításának napjáig az ügyfél által fizetendő díj. Mértéke azonos a folyósított kölcsön ügyleti kamatának a rendelkezésre tartás idejére járó összegével. Az ügyfelet többletfizetési kötelezettség nem terheli, mivel a szerződéskötéstől a folyósításig terjedő időszakra kamat nem, csak az azonos összegű rendelkezésre tartási díj fizetendő.

Tartós bérlet
Flottafinanszírozásra is alkalmas, elsősorban cégeknek szóló konstrukció, melynek során az ügyfél kiválaszt egy autót saját szempontjai alapján, a finanszírozó cég megvásárolja azt a kereskedőtől, majd bérbe adja az ügyfélnek egy meghatározott időre. A finanszírozó kezeli az autót, és ezért a cég havi díjat fizet.

Távlezárás
A hitelszerződés postai úton történő lezárása az ügyfél részéről. Erről a szándékáról írásban köteles a finanszírozót értesíteni. Távlezárás kizárólag az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, írásban nyújtható be. A formanyomtatvány a finanszírozó székhelyén személyesen vehető át, vagy telefonon, faxon igényelhető, amit a finanszírozó a kérelemben megjelölt címre postai úton vagy igény szerint faxon megküld.

Tényleges árfolyam
Az adott esedékesség hónapjának, a szerződésben meghatározott napján érvényben lévő, a refinanszírozó hitelintézet által két banki nappal korábban meghirdetett deviza-eladási árfolyam.

THM
Teljes hiteldíj-mutató. A THM-re vonatkozó szabályokat a a 41/1997. (III.5) és azt módosító 324/2004. (XII.6.) Kormányrendelet tartalmazza, amely előírja annak számítási módját, közlését, hitelszerződésben való feltüntetését és a kapcsolódó ügyfél-tájékoztatást.
A hitelfelvétel kapcsán az ügyfélet terhelő összes költségről nyújt viszonyítási alapot százalékos formában. A THM tehát egy százalékban kifejezett díjmutató, amely a felvett összeg használatáért fizetendő éves díjat adja meg (az ügyleti kamat, a kezelési költség, a hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási díj, a devizahiteleknél alkalmazott vételi és eladási árfolyamok közötti különbség és egyéb más költségek figyelembe vételével). A THM segítségével összehasonlíthatók a különböző ajánlatok: egyenlő futamidejű, azonos hitelösszegre vonatkozó szerződések esetén a magasabb THM-nél magasabbak az ügyfelet terhelő költségek.

Továbbvitt kamat
Ha az ügyleti kamat számított értéke kisebb, mint nulla, az ügyleti kamat összege negatív lesz. A továbbvitt kamat összege a következő esedékességkor legfeljebb a felszámított pozitív ügyleti kamat erejéig vehető figyelembe. A szerződés idő előtti lezárása esetén a fennálló továbbvitt kamat összege a lezárási díjat csökkenti annak pozitív értéke erejéig. Amennyiben a továbbvitt kamat abszolút összege a számított pozitív lezárási díjat meghaladja, a finanszírozó azzal kamatjóváírás formájában számol el. A szerződés futamidő végi lezárása esetén a finanszírozó a fennálló továbbvitt kamat összegével kamatjóváírás formájában számol el az ügyfél felé.

Tőke

Az adós által felvett hitel nominális értéke.

Törlesztőrészlet

Havi fix vagy változó összegű, rendszeres időközönként fizetendő tőkehátralék, amit egy hitel fedezetéül törleszt az adós.

Ügyfélrészlet
A tőkerészlet és az ügyleti kamat összege.

Ügyleti kamat
A kölcsönszerződésben meghatározott kamat, amelyet az ügyfél a tőkerészen felül köteles megfizetni a finanszírozónak a terhelési értesítő alapján. Az ügyleti kamat alapkamat-részből és változó kamatrészből áll. (Alapkamat-rész: az induló irányadó kamatláb és a kamatfelár alapján meghatározott, a szerződés megkötésekor rögzített összegű kamatrész.) A teljes ügyleti kamat mértéke nem lehet kisebb, mint nulla.

Vagyonszerzési illeték

Egyszerű átírási díj, az autó vásárlása és tulajdonunkba vétele után megfizetendő 5,5%-os állami illeték.

Változó kamatrész
Az irányadó kamatláb változásához kötött kamatrész, az árfolyamváltozásához kötött kamatrész, a korrekciós tétel és a korrekciós tétel kamatának összege.