Tavaly ősszel mutatkozott be világszerte és idehaza a Peugeot 301, és még karácsony előtt megindult a forgalmazása is. A franciák világmodellnek szánják, és nem titkolt szándékuk, hogy általa szeretnének sok új vevőt a feltörekvő piacokon (Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában), valamint Európa azon régióiban is, ahol a „Kánaán” még jött el a széles néprétegek számára, sőt az egyre elhúzódó válság a korábban bizakodókat is egyre megfontoltabb döntésekre készteti. Korábban már volt szerencsénk tesztelni egy jól felszerelt 1.6-os dízelt, amelyért több mint 4 millió forintot kellene a szalonban hagyni (ügyes alkudozás után is), de a hazai viszonyokat elnézve sokan még ennyit sem engedhetnek meg maguknak – ha felelősen akarnak dönteni –, ezért külön örültem, mikor elhozhattuk ezt a puritánabb, és árában mindenképp kedvezőbb autót, sőt családi autó lévén, nyaralni indultunk vele.
A Peugeot 301-es külsejét és belsejét a korábbi bemutató és teszt kapcsán már részletesen leírtuk, így most többedszerre már nem ismételgetnénk (nagy általánosságban), hanem ezen modell sajátosságaira és az általa nyújtott benyomásokra fókuszálnánk. A formáját továbbra is mutatósnak tartom, bár az esetében a fehér szerintem nem a legszerencsésebb – bár kétségkívül költségtakarékos – választás. A közép vagy sötétebb tónusú metálfény jobban áll neki (csak hát az pluszfizetős dolog), azoknál valahogy jobban átjön a robosztusságra és a klasszikus eleganciára való törekvés. Azért szerencsére itt is beleférnek a keretbe olyan díszítések, mint a krómkeretes és -díszléces hűtőrács, a színre fújt tükrök és kilincsek, valamint a B-oszlop matt fekete takarása.
Az ajtókat feltárva – amelyek kárpitja egy hatalmas műanyag idom, és annak komorságát csupán kéttenyérnyi textil és egy matt ezüst kilincs igyekszik oldani – kellően tágas, de a költségek kordában tartását jól kifejező belső tér fogad. A műszerfal látványa egész mutatós, anyagai viszont nélkülözik a puhaságot. A szellőzőket és a CD-s rádió környezetét zongoralakk fény hivatott kiemelni, de itt-ott nyomokban fellelhető a króm- és ezüstdíszítés is. Az átlagosnál puhább ülések kényelme rövidtávon teljesen rendben van, de ha több száz kilométer a napi penzum, akkor idővel fészkelődve keresünk más és más pozitúrákat. A vezetőnek annyival jobb a dolga, hogy az ő ülése magasságban állítható, mégpedig igencsak tág határok között: azt annyira fel lehet emelni, hogy el nem bírom képzelni, hogy itt bárkinek is kelljen még kiegészítő kispárna a feneke alá ahhoz, hogy kilásson. Az alul kissé ellapított műanyag kormány is egész jó fogású, amelynek a magassága állítható, de a távolsága már nem. Az ún. Active, amely a közepes felszereltséget jelenti, már adja a manuális klímát, amely nagy melegben is határozottan dolgozik, ha elég ideje van lehűteni az utasteret, de a napon álló autó esetében gyors produktumot ne várjunk tőle, a felforrósodott sötét beltér bizony igényli a hagyományos átszellőztetés segítségét is. Kritika kell illesse a kapcsolóján található apró visszajelző fényt, mert az nappal gyakorlatilag láthatatlan. Elektromos mozgatásúak a külső tükrök és az első ablakok, és a rádiót is kapcsolgathatjuk a kormány mögötti karról, ami szerintem tök felesleges, mert a kar és a rádióegység között cirka 10 centi a távolság, amin szerintem nem múlik sem a kényelem, sem a biztonság. A kézifék mellett van USB csatlakozó – ez ma már szinte akkor meglepetés, ha nincs. Ritkán van rá szükség (bár vannak megrögzött fanatikusai), de örömteli, hogy van első ködlámpánk is. Sajnos a belső fényeket illetően már spórolósabb kivitelezés: világítás csak elől van, igaz, az legalább jobbra-balra térképolvasós. Sminktükör csak az anyósülésen utazónak jár, előtte a kesztyűtartó meglehetősen nagy, s onnan kapcsolható ki vagy be az utasoldali légzsák is. Légzsákból egyébként 4 jár, a két első mellett van két oldalsó is.
Az 506 literes csomagtér vagy belülről, vagy a kulcsról nyitható. A kárpitozása múltidézően egyszerű, és bizonyos részein meglehetősen hepehupás a teljes alápozdorjázás hiánya miatt. Az ajtó zsanérjai kétoldalt jókora szeletet hasítanak ki maguknak a térből a lecsukásnál, amire már a pakolásnál érdemes odafigyelni, mert könnyen útban lehet a motyónk, és kezdhetjük a logisztikázást elölről. Ez a modell a világ bizonyos részein szeretne sofőrös autó is lenni (mint annak idején megtudtuk), így azt várná az ember, hogy a hátra való ki- és beszállás kényelmes dolog lesz. Ez befelé még igaz is, de kifelé minduntalan bevertem a lábam az ablakemelő tekerőjébe – tudom, az én hibám. Beülvén, a térkínálat egyébként OK, de a kényelem kérdése hosszabb távon igencsak véleményes. Sajnos sem a kisebbek, sem a nagyobbak nem találtak maguknak olyan üléspozíciót, amelyet szerettek volna. További nemszeretem dolog, hogy nincsenek ajtózsebek, így pakolni csak az első ülések háttámláinak apró zsebeibe lehet, valamint a két első ülés közötti pohártartóba (ha azokat a sofőr még nem sajátította ki magának korábban), és az sem piros pontos dolog, hogy az utasok tarkójára egy jókora műanyag idomról dől a forróság, ha süti azt a nap.
Szerencsére a vezetőnek ennél sokkal jobb dolga van, bár a ki/beszállásnál számára a túl puha ülés bal széle és annak műanyag kerete okozhat némi kellemetlenséget, valamint aggódhat annak tartóssága miatt. A kulcsot elforgatva egy 1 199 cm³-es, 3 hengeres benzines erőforrás kel életre, amely bár nem a csend bajnoka, viszont annál korrektebb, amilyen dinamikával felpörög, és ahogy hajtja a kocsit. A városi tempót és az ott kívánatos fürgeséget teljesen korrekt módon hozza, és ha megvan a kellő lendületünk, akkor országúton és autópályán is OK. Persze az előzéseknél nagyon körültekintőnek kell lennünk, hiszen a mozgósítható tartalék elég korlátozott. A 130-as pályatempó is simán problémamentes lenne, ha hazafelé – az erős szembeszélben – nem járt volna az orrunk előtt rezgőtáncot a motorháztető. Nem tudom, hogy egyedi vagy konstrukciós hiba-e, a dízelnél ilyet nem tapasztaltam. Meg is álltunk ellenőrizni, hogy jól van-e lecsukva, de bizony jól volt. Kár érte. A futóműve alapvetően kényelmesre és a rossz utak elleni küzdelemre hangoltan elég lágy. Sajnos azt kell írjam, abszolút idevaló kis hazánkba, hacsak nem állandóan autópályázunk, mert ott bizony kicsit imbolygósnak érződik, főleg ha széllel nehezített körülmények között kell teljesítenie. A fogyasztását illetően becsülendő, hogy a gyár teljesen valós adatokat közöl: ők 6,9-et mondanak városban, nekem most a 6,7 is összejött, országútra 4,2-t mondanak, ott 4,5 litert tudott nekem is. Autópályán szinte ugyanannyit eszik, mint városban: a megengedett sebességet tartva 6,7 litert 100 kilométerenként. Ezek tükrében a vidéken sokat autózók egész baráti fogyasztással számolhatnak.
Összegezve:
Kezdjük az árral: az 1.2-es belépő modell kedvezménnyel és Peugeot finanszírozással 3.130.000 forint helyett már 2.400.000 forintos áron is megvehető, de többek között nélkülözi a klímát és a rádiót is. A tesztelt modell listaára 3.430.000 forint, amelyből kapásból levonhatjuk a 270.000 forintos kedvezményt, így már csak 3.160.000 forint, és Peugeot finanszírozással simán 3 millió alá is mehetünk vele. Nos, ezek ismeretében sem könnyű eldönteni, hogy mennyire jó választás egy ilyen minimálközeli autó. Ha a hazai utakat nézem, akkor tuti jó választás is lehet, hiszen a gyűrődést bírja nagyon, és új autóként vélhetően sokáig elég lesz neki csakis a kötelező szerviz. Ha az autózás élménye is számít valakinek, nos, akkor más modell után kell nézzen, és mélyebben is kell a zsebébe nyúlnia, ha új autót akar (mondjuk egy úgy 1 millióval megtoldva már ragyogó dízel 208-ast lehet kapni ötajtós kivitelben, ami szerintem minden porcikájában nemesebb, és csak egy kompromisszumot kell kötni, hogy a csomagtartója kisebb).
Adatok:
Peugeot 301 Active 1.2 VTi
Méret kategória: |
alsó-középkategória |
Ajtók száma: |
4 |
Ülések száma: |
5 |
Hivatalos márkakereskedői listaár 2013-ban: |
3 430 000 Ft-tól |
Motor |
Hengerűrtartalom (cm3): |
1199 cm3 |
Hengerek száma: |
3 |
Szelepek száma: |
12 |
Hengerek elrendezése: |
soros |
Teljesítmény (max): |
72 LE (53 kW) @ 5500 1/min |
Forgatónyomaték (max): |
110 Nm @ 3000 1/min |
Üzemanyag típusa: |
benzin |
Erőátvitel |
Módja: |
elsőkerék meghajtás |
Váltómű működése: |
manuális |
Fokozatok száma: |
5 |
Menetteljesítmények |
Gyorsulás (0-100 km/h): |
14,2 sec |
Végsebesség: |
160 km/h |
Fogyasztási adatok (gyári) |
Város: |
6,9 liter/100 km |
Országút: |
4,2 liter/100 km |
Vegyes: |
5,2 liter/100 km |
Üzemanyagtartály: |
50 liter |
Szén-dioxid kibocsátás |
119 g/km |
EU kibocsátási norma: |
Euro V. |
Méretek |
Hosszúság: |
4442 mm |
Szélesség (tükrök nélkül): |
1748 mm |
Magasság: |
1466 mm |
Tengelytáv: |
2652 mm |
Saját tömeg: |
980 kg |
Megengedett össztömeg: |
1459 kg |
Gumiabroncsok: |
185/65R15 GoodYear GT3 |
Csomagtér méretei |
Alapállapotban: |
506 liter |
Lehajtott hátsó ülésekkel: |
1038 |
|